Vakfolt – művészettörténet eltűnőben
2021-ben a Látkép-fesztivál „Mihaszna művészettörténet?” szekciójában a tudományág, illetve a szakma gyakorlásának aktuális kérdéseivel foglalkoztunk. Az akkori felhívás szövege azzal zárult: miért tanuljon valaki művészettörténetet, miért menjen művészettörténésznek ma Magyarországon? Az elmúlt négy év során ez a kérdés még aktuálisabbá vált, a helyzet ugyanis tovább romlott, most már az is kérdés, hol és hogyan tanuljon művészettörténetet az, akinek ez a szándéka.
A művészettörténet középiskolai oktatásának ellehetetlenítése ugyanakkor nem csak a szakmai utánpótlást veszélyezteti, hanem olyan fontos tudásoknak és kompetenciáknak az eltűnésével is jár, amelyek a kultúra, és így az általános műveltség részei. Az épített, képi és tárgyi emlékekkel való szakszerű foglalkozás hiánya pedig történeti vaksághoz és vizuális írástudatlansághoz vezet.
Kerekasztalbeszélgetésünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe, és arra keresünk válaszokat, milyen lehetőségei vannak ma a művészettörténész szakmának, hogy javítson a kialakult helyzeten.
Moderátor: Zwickl András, művészettörténész, MOME
Résztvevők:
- Révész Emese, művészettörténész, ELTE Művészettörténeti Intézet
- Horányi Attila, művészettörténész, MOME
- Albert Ádám, képzőművész, Magyar Képzőművészeti Egyetem
- Don Tamás, kurátor, MODEM
- Mészáros Zsuzska, vizuális- és környezetkultúra tanár, Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
A szecessziós épületek restaurálásának elméleti és gyakorlati kérdései
Prezentáció és kerekasztal-beszélgetés az Iparművészeti Múzeum szervezésében.
A magyar szecesszió emblematikus főműveként ismert épület, az Iparművészeti Múzeum főépülete 2017 óta zárva tart. Az épület rekonstrukciója, és általában véve a szecessziós épített örökség rekonstrukciója, restaurálása azonban olyan egyedi, „stílusspecifikus” kérdéseket vet fel, melyek megvitatására ritkán kerül sor.
Ezen alkalmak közé tartozott a 2017 novemberében Restoring Art Nouveau címmel a múzeum által rendezett nemzetközi konferencia, amely A szecessziós örökség védelme és népszerűsítése a Duna menti régióban (Interreg DTP) projekt keretében valósult meg. 2024 novemberében pedig a brüsszeli Bringing Art Nouveau heritage back to life: theory and practice in restoration. From the Venice Charter to the Turin Declaration című nemzetközi konferencián építészek, építészettörténészek, művészettörténészek, restaurátorok különböző megközelítései hangzottak el ebben a témában. Az Art Nouveau as a New EUtopia elnevezésű Creative Europe projekt keretében (2024–2027) zajlott szakmai esemény szervezésében az Iparművészeti Múzeum, mint konzorciumi partner, kiemelt szerepet játszott. Az előadók között pedig több magyar szakember is szerepelt, akiket a Látkép konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevőiként is viszontláthatunk. Velük fogunk beszélgetni a múzeumépület rekonstrukciós kérdései mellett a szecessziós épületek restaurálásának elvi és gyakorlati szempontjairól.
Moderátor: Dr. Katona Júlia, művészettörténész, muzeológus, az Iparművészeti Múzeum tudományos titkára, kutatási projektvezető
Beszélgetőpartnerek:
- Dr. Csáki Tamás, művészettörténész, BTM Kiscelli Múzeum, Újkori Várostörténeti Főosztály
- Hajtó Kornélia, szilikátrestaurátor, MNM KK, Műtárgyvédelmi és Restaurátor Főosztály
- Kürtősi Brigitta DLA, festményrestaurátor, MKE, Restaurátor Tanszék
- Mangel János DLA, építész, Vikár és Lukács Építész Stúdió
- Dr. Sisa József, művészettörténész, HUN-REN BTK Művészettörténeti Intézet
A művészettörténet és a múzeumpedagógia összefüggései
A kerekasztal beszélgetés a korszerű múzeumpedagógiai praxis és a művészettörténészi képzettség közötti szoros összefüggésekre összpontosít. Minden résztvevő elvégezte a művészettörténet szakot, de képzése során találkozhatott a múzeumpedagógia határtudományával is. Különféle „fordulatok” mentén, a múzeumvezetők és múzeumi szakemberek felismerték, publikálták, hogy a falak lebontása az egyes diszciplínák között hozzájárul az intézmények társadalmi beágyazottságának erősítéséhez, így ma már a kurátorok, múzeumpedagógusok, community outreach- kurátorok, digitális kurátorok, kommunikációs szakemberek, látványtervezők, látogatókutatók hazánkban is szorosabban együttműködnek egymással. Egyre több múzeum és kiállítótér munkatársa és meghívott szakemberek csapatmunkában dolgozzák ki a kiállítás- tervezési fázisban azokat a tartalmakat, amelyek a műtárgyakban rejlenek és korunkban kibontásra érdemesek. Ebben a folyamatban sokkal nagyobb felelősség hárul a múzeumpedagógusokra is, akik ismerve a közvetítés módszertani eszközeit, művészettörténti tudásuk birtokában találják meg az egyensúlyt tudásátadás és élményteremtés között.
A kerekasztal- beszélgetésben olyan kérdésekre keresünk válaszokat, mint:
-
Létezhet-e igényes múzeumpedagógiai gyakorlat szakmailag megalapozott művészettörténészi látásmód nélkül?
-
Hogyan inspirálja az inkluzív múzeumi gyakorlat a kortárs múzeumpedagógiát?
- Milyen fontosabb összetevői vannak a múzeumpedagógus szakmai identitásának?
Moderátor: Dr. German Kinga, egyetemi docens, művészettörténész
Résztvevők:
- Földváry Piroska, intézményvezető, művészettörténész, Millennium Háza – NEO Kortárs Művészeti Tér
- Vereckei András, múzeumpedagógus, művészettörténész, Esztergomi Keresztény Múzeum
- Nagy Barbara, múzeumpedagógus, kurátor, művészettörténész, Ludwig Múzeum
- Borsai Dóra, múzeumpedagógus, művészettörténész, Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ-Iparművészeti Múzeum
- Marina Eszter, múzeumpedagógus, művészettörténész, Szépművészeti Múzeum